A balatoni kirándulásra tekintettel vettem egy fürdőruhát. Hófehér, és hatalmas piros pöttyök vannak rajta... jó, csinos, vidám. Megfogtam, és fizettem, nem teketóriáztam .
Az ötödik napon ( a tábor ötödik napján) futottam a szikrázó vízben, közben a kezemmel fröcsköltem a gyerekek közt, mikor Atibi azt mondja:
- Tudod, mikor gyerek voltam, volt egy mese. Egy manóról szólt, aki az űrből érkezett, és a testén hat pötty volt. Fehér, égnek meredő haja volt, mint neked, és ott voltak ezek a pöttyök rajta. Minden pötty egy kívánságot ért. A mese valami olyanról szólt, hogy a manó találkozott egy kisgyerekkel, és teljesítette a kívánságait, miközben elfogytak a pöttyei. Na, éppen ez a lény jutott eszembe, ahogy ugráltál itt a pöttyeiddel.
Jó. Tetszik. Szívesen vagyok ilyen manó sok- sok kívánsággal. De nem szeretném, hogy a pöttyeim valaha elfogyjanak.
1 megjegyzés:
nagyon-nagyon jó sztori! :)
Megjegyzés küldése