Egérfarm

Tavaly érkezett hozzánk Eddy és Judy. Akkor írtam is róluk, azóta nem, de ettől függetlenül még élnek és jól vannak. Nem is tudom, hányszor próbáltak meg szaporodni- ötször biztos... sikertelenül. A babákat vagy megették, vagy egyszerűen hagyták kihűlni.
Most aztán megvolt a nagy áttörés!
Úristen!
5 kisegér növekszik nálunk!
Édesek, gyönyörűek, imádom őket egyszerűen. Semmit sem látnak még, de már furkálnak, mászikálnak- éppen úgy, mint a felnőttek.
MIND megtartjuk. Lesz 7 egerünk, ergo fél év múlva kb. 20, jövőre pedig 4- 500 darab. Azt gondolom, erre egy vállalkozást már fel lehet építeni. Úgy gondoltam, mivel én rettentő elfoglalt vagyok a saját munkámmal, ezt a projektet meghagyom a fiúknak. Mondtam nekik, dolgozzák ki a marketing tervet, a tenyésztés mikéntjét, nézzenek utána az áraknak, és ami pénzt összeszednek az egerekből, az az övék lesz.
Ennek "örömére" fotózkodás közben Ákos földhöz is csapta az egyiket. Enyhe pánik tört ki a családban, elsősegélyt nyújtottunk, és most megfigyelés alatt tartjuk a balesetes kicsikét.
Talán mozog.
Talán túléli a zuhanást. Reméljük a legjobbakat. Ha igen, akkor respekt neki. Arányaiban egy tíz emeletes ház tetejéről kellene kizuhannom, hogy hasonlóképp csapódjak a földbe, mint ő. Azért az nem egyszerű repülés, azt gondolom.

Mi az, hogy csak egy egér??? Sokkal több annál. A MI egerünk. Legalább 30 kistestvére halt bele, míg a mamája végre beletanult abba, mi módon tudja felnevelni. Meg kell becsülni az ilyen drágán szerzett életet.