2009. júl. 5.

Bobi rulez

Bobi egy különleges lény- ezt tudja mindenki, aki ismeri. Az, hogy állandóan figyelni kell, mert eltűnik, nekem már megszokott dolog. Tudom, hogy nem megy el, tudom, hogy nem szökik, csak éppen- ahogy a Kisherceg báránya- megy az orra után. Megkötni? Micsoda ostoba ötlet! Nem, nem kötöm meg. Próbálok bízni benne, és hinni, hogy nem esik baja, mikor eltűnik. No, de azért a Bobi kirándul című kisfilmet szívesen megnézném:

1. rész: Bobi a Pilisben

Nagy a sár, látható, hogy képtelen lesz megjárni a Rám szakadékot, ezért egyeztetek a sofőrrel, és megkérem, hagy maradjon vele a kiindulási ponton. Ő készségesen vállalja, persze nem szólok arról, hogy a nyugtatóit készítse elérhető távolságba.
Mikor leérünk, bűnbánó arccal fogad. Bobi egy óvatlan pillanatban eltűnt, amit ő nem vett észre, csak azt, mikor már visszatért. Gyermekkori emlékeiből előbukkan az unikornis, mikor a gyerek egy jókora púppal a homloka közepén, ráadásul csöpögős vizesen megjelenik a buszban. Sofőr pánikba esik, túrni kezd, majd mikor megtalálja a cuccainkat, átöltözteti a gyereket. Valószínűleg még soha, egyetlen gyereket sem öltöztetett eddigi életében.
- De hová tűntél?
- Anyukámat kerestem.

2. rész: Bobi az állatkertben:

Jászberényben az állatbemutatón ülünk. Nyugalom, csend és rend. Arra gondolok, kicsit elmegyek, leülök valahol. Kicsit jó lesz egyedül lenni. Nem sok idő múlva látom, közeledik a csapat. Atibi fájdalmas arccal néz rám: Fogalmam sincs, hol a gyerek...
Egyszer felállt a bemutatón, átvágott a téren, elhúzott a boa mellett, és eltűnt a fák között. Megy mindenki, keressük, szólítgatjuk, de nincs sehol. Végül megtalálom az állatsimogatóban. Egy kecske mászik az arcába.

3. rész: Bobi a kalandparkban:

Én fotózok, amíg a gyerekek a kötélpályán másznak. Bobi mellettem, fél szemem rajta, percenként figyelmeztetem: El ne menj mellőlem! Egyszer rápillantok, ott van. Újra odanézek, nincs sehol. Úristen! Elindult a hegyen, az ösvényen! Futás mindenfelé, már nemigen merek szólni senkinek, ez tiszta égés. Egyedül próbálom megtalálni. 30 fok van, izzadok, melegem van, fotózásnak lőttek. Hirtelen ott terem mellettem. Hogy került ide?
- Hol voltál?
- Hát itt, a fal mellett.

4. rész: Bobi a Balatonnál:

A partra érve 50 gyerek rohan a vízbe, köztük az én fiam is. Pillanatokon belül szem elől tévesztem, de bizakodom, hogy itt van valahol. Én is besétálok, átnézek mindent, mégsem látom. Kezdek ideges lenni, de némileg megnyugtat, hogy sehol nem lebeg emberi test a felszínen. Hm. Hátha bement a házba. Futás föl, kérdezem a portást, látott- e egy 6 éves kisfiút erre bóklászni. Ő rám néz:
- Miért? Már megint eltűnt?
MEGINT??? Honnét tudja? Itt még eddig nem is, akkor meg miért kérdez ilyeneket? Visszamegyek a partra, s látom, hogy a szomszédos strand egy kipányvázott vizibiciklijét próbálja elkötni, és magáévá tenni.
- Bobi! Már egy órája kereslek! Hol voltál?
- Hát itt.

5. rész: Bobi otthon:

- Kimegyek.
- Jó.
...
- Feljöttem.
- Jó.
Pár perc múlva hangos sivalkodás a kertből. A mama kiabál, hogy tűz van. Lerohanok, s mit látok? A 12 éves műanyag kismotor, amely 3 gyereket becsülettel kiszolgált, tűrt esőt, fagyot, napsütést, most lángol a bejárat előtt. Olvad a műanyag, száll a fekete füst... Ennek már vége.
Nekem is. Talán meg kellene keresni a gyerek garancia papírjait, hátha még kicserélik... egy jobbra.

4 megjegyzés:

Hawah írta...

Bűnbánóan bevallom, hogy a legelső soroknál azt hittem, Bobi egy kutyus és kerestem a fotókon. :D

Doris írta...

Zsolt- Zsobi- Bobi: Így alakult az elmúlt hat évben. Hivatalos megszólítása oviban, barátok által: Zsoba. Csak nekem Bobi. De kutya tényleg... rossz kutya :-)

Banyuc írta...

Húúú végigolvasni is iszonyat volt- a harmadikok mind ilyenek? Tiszta Leila, ő mondjuk még ( jajj el ne kiabáljam ) nem tünedezik el, de rossz mint a kutya :)

Nagyon örülök, hogy leírtad, ezt a Bobis dolgot, jó olvasni, hogy más gyerek is képes folyamatosan extrém dolgokra.
A családunkban a legtöbbször elhangzó kérdés: "Hol a kislány?"

stali írta...

Dehogy cserélnéd be.
Őt?!?

Related Posts with Thumbnails