2010. szept. 15.

A legigazibb

"Én mindig értem, amit a tanár mond, de ő sose érti, amit én csinálok."

2 megjegyzés:

a mesélő írta...

Szívfájdító!


Neked, másik nagyvárosi Elit iskola:
-Tegnap mesélte a barátnőm 6,5 éves fia, hogy az első tanítási napon leszólta a tanítónénije, mert nem tudott olyan hangosan olvasni, hogy az egész osztály hallja, csak úgy, hogy a körülötte ülők...
- Ugyanez a tanítónéni a számolókorongokra (értsd egyenként a pöttyökre) is ráíratta a szülőkkel a gyerekek nevét, hogy azok nehogy összekeveredjenek- és a filctollakra, zsírkrétákra stb ... valamint pluszban rendelt müa. betűtartót "új?" kivágandó betűkkel, mert ami a tankönyvhöz jár, neki nem megfelelő.
Mindenütt akadnak érdekes "pedagógusok" .

Angela írta...

Nálunk más a helyzet. Egy szavam sincs a tanító nénikre. Lelkiismeretesek és kedvesek, de nyilván nem egyszerű ez a helyzet. Viszont most a gyerek betegszabin van, és ezt kihasználva tanulok vele. Teljesen más a hangulat, a tanulási morál. Alig van hiba a feladataiban, jól érzi magát, nyugodt. Ha tehetném, most azonnal magántanulói státuszba kérném. Bejárna sportra, drámára, néha délután... töröm a fejem, mit tehetek a megoldásért, hisz én elvileg ugye alsós tanító vagyok, ő pedig őrületes előnyt kapna, ha mondjuk negyedikig ebben a védett közegben tanulhatna. Azt mondja, nagyon jó neki ez az egész.
Jaj, annyi mesélni valóm van, de elborít a rengeteg teendő!

Related Posts with Thumbnails