2010. máj. 23.

Bobi világa


Szeretem, mikor csendben elvonul, és szemlélődik. Az emberek olyankor furcsállják, vagy sajnálják. Úgy gondolják, talán szomorú, talán magányos, talán beszélgetni szeretne. Nyaggatni kezdik, szórakoztatják, igyekszenek bevonni őt a tömegbe. Azt képzelik, csak úgy lehet valaki boldog, ha elvegyül a többiekkel.

2 megjegyzés:

Beatrice írta...

" A magány nem az, ami körülvesz,
hanem az, ami hiányzik
itt belül" (Bródy János)

Egy kívülálló honnan is tudhatná, hogy hiányzik-e valami belül?

Banyuc írta...

Úgy gondolom ha nagycsaládban élünk akkor még inkább szükségünk lehet a saját csendre, ezt a család többnyire tudja, érzi és tiszteli,
a kívülállók lehetnek értetlenek, de az úgysem számít ...

Related Posts with Thumbnails