2009. szept. 29.

Ez ütős

Ákosnak nem jól indult ez az év. Az egyik tanító nénije elment, az újjal nem értenek szót, és a már ismert "régi" is gyakran megdorgálja. A panaszok nagy része jogos, így hát én is cseszegetem. No, azért túl sokat nem, elvégre az egész élete nem telhet azzal, hogy a hibáit soroljuk. Talán ha meg tudom teremteni a rendet körülötte, akkor ő is megszelídül: ebben bízom.
Néhány nappal ezelőtt itthon dolgoztam, mikor fél 9 körül telefont kaptam az iskolából. Ezen a napon sem volt kedve elmenni, nyafogott, és hangoztatta, hogy mi mindent nem szeret ott, az iskolában. A tanító néni hívott, hogy Ákosnak balesete volt, menjek érte azonnal. Rohanás be, a gyerek szolidan lenyúzott arccal, a homlokán ökölnyi dudorral ballagott elém. A tanító néni javaslatára orvos felé indultunk, de sajna a háziorvos nem fogadott, a balesetiről elküldtek, az SZTK- ban meg akkora tömeg volt, hogy inkább ott sem maradtunk, tekintettel arra, hogy a gyereken semmi jelét nem láttam komolyabb problémának. Vígan szaladozott, röhögcsélt, ezért úgy ítéltem meg, ha ez "igazi" baleset lett volna, ő is lankadtabb lenne.
Eltelt a nap, Ákos velem az irodában, dudor peckesen virított a fején. Jól érezte magát, legfőképp, mert nem kellett az iskolában lennie. Délután aztán újabb hívást kaptam Zs. nénitől. Az érdekelte, mi van a gyerekkel, jól van- e már. Mikor letettem a kagylót, mondom fiamnak, hogy kivel beszéltem.
- Látod- e, hogy törődik veled Zs. néni! Biztos fontos vagy neki, azért kérdezett rólad.
Kicsit hallgatott, majd azt mondta:
- Ez a baleset megváltoztatta az egész életemet (hajlamos a teátrális kijelentésekre)! Most látom, hogy kedvelnek engem. Mikor sírtam, akkor is odajöttek a többiek, és törődtek velem. Zs. néni is felhívott... Nagyon örülök ennek a balesetnek!

Illusztráció: Szegedi Katalin

6 megjegyzés:

stali írta...

Tanulja önmagát.
Ha hamarabb engeded (erre a világra), sem lenne könnyebb a feladat.
Jól választott családot magának.

Gyulai Gabi írta...

Ha magadba nézel szerintem Ákost láthatod. Ne dorgáld, elég ha mások cseszegetik. Felnött korodra te sem lettél egy elveszett ember.Olyan aranyos kisfiú.

Gyulai Gabi írta...

Lolás blogot nem hozza be a gépem napok óta, másnál nem volt ilyen probléma?

Banyuc írta...

Nagyon aranyos és elgondolkodtató történet - érdekes gyerekek ezek a kis középsők!

Doris írta...

Köszi, stali :-)

Gabi:Én nem ilyen voltam. Gátlásos voltam, nem mertem dacolni. Viszont ugyanilyen bizonytalan voltam abban, hogy vajon szeretnek- e engem mások. :-)

Nem tudom, mi a gond az oldallal, nekem megnyitja.
http://lolamesek.blogspot.com/
Így esetleg?

banyuc: Nem tudom, milyen lenne nem középsőként. Nem tudom, az- e a furcsaság mozgató ereje.

Banyuc írta...

Van, hogy úgy érzem nálunk Viónak egykeként lett volna jobb. ő egy ilyen "középső" - de már nem sokáig.
Én szerettem a középsőségemet, tehetem a dolgom, békén hagytak.

Related Posts with Thumbnails