2009. máj. 1.

Mit is együnk?

Szóval mi van akkor, ha nincs itthon semmid, csak maradékok, apróságok, és mégis főzni kell? Ez a legnagyobb kihívás. Bevásárolni, megtervezni, aztán véghez vinni... mi van abban nagy dolog?

Ha van például két liter megsavanyodott házi tej a házban, és talán fél zacskó rég elfelejtett lencse, 3- 4 szál vacsoráról kimaradt virsli, némi liszt, 4 tojás- ezekből így együtt már pompás hétvégi ebéd összerakható.
Ha tej savanyú, hagyd összemenni, így később túrót készíthetsz belőle az alábbi módon:
Tűzhelyen felmelegíted, majd könnyű szövésű textilbe töltöd (pl. pelenka), majd addig csavarod, amíg kipréseled belőle az írót, és marad jó 30 dekányi lágy, finom túród.
Ez majd később kell, most nézzük a levest. A Doris- féle frankfurti lencse gulyást:

Tehát puhára főzöm a lencsét, majd valami zöldségeket is teszek bele, kicsi paprikás rántást, végül felkarikázom a virsliket, és összerottyantom az egészet. Mivel van még egy kis főzőtejszínem (hurrá!), végül azzal lágyítom, de kiváló erre a célra egy kis tejföl is vízzel elkeverve, hogy ne főjön csomósra benne.

A második féle rakott túrós palacsinta:
Túró már ugye kész, csak némi cukorral, két tojás sárgájával, és ha van otthon citromhéj, vagy vanília, akkor azokkal ízesítem.
Kisütök egy nagy rakás palacsintát (rengeteg kell, hisz üresen is elfogy bármennyi).
Én a következő módon készítem a palacsintát: Két tojás sárgáját cukorral, olajjal kikeverem, majd hígítom tejjel, sűrítem liszttel, hígítom tejjel, sűrítem liszttel, amíg kellő mennyiségű és sűrűségű tésztát nem kapok. Akkor a tojások habját keményre verem, és belekeverem a masszába. Ettől aztán könnyű, légies palacsintáim lesznek a végén.
Betöltöm a túrókrémmel őket, rétegesen jénaiba rakom úgy, hogy a rétegek közé tejfölt kenek. A végén cukros tejföllel leöntöm, egy kis vajat teszek rá (ez majd beleolvad) és 30 percre a sütőbe rakom. Ezalatt a túróba rakott két tojás fehérjét gyümölcslekvárral keményre verem, és az elkészülés előtt 10 perccel a palacsinták tetejére kenem. Az ott szépen megpirul, és kész is van.

Az effajta ebéd legnagyobb előnye, hogy reggel nem kell boltba menni, feléli az ember az összes- önmagában hasznavehetetlen- alapanyagot, így az, hogy ráadásul finom is, csak külön plusz pontot jelent a végső értékelésnél.

6 megjegyzés:

pudingocska írta...

én szeretek szoknyában járni, de azt eleve utálom, hogy attól lesz nő egy nő, ha szoknya van rajta...

ritarozi írta...

Összeszaladt a nyál a számban. Hmmm. Ezeket én is hasonlóan csinálom, kivéve azt a lekváros-hab ötletet a végén. Hát azt legközelebb kipróbálom. Lehet, hogy mindjárt holnap?

a mesélő írta...

Király! Különösen a lencse! Ügyi vagy:))

márta írta...

Nem lehet igaz, hogy nem bírtam tovább és ma nekem is kellett palacsintát sütnöm, pedig amúgy nem is szeretem (mármint sütni...)

Angela írta...

Jó étvágyat hozzá. A palacsinta állítólag létező recept, de én nagyon régen egy rokon nénitől tanultam, szóval ez a Matilka néni palacsintája. Páff. Milyen rosszul esett, mikor néhány hete egy tanyán láttam valami egész más néven futtatva a menüben.

Andi írta...

Hehe. En ma igy sutottem tortat: elovettem a bazi nagy sutis konyvet, amibol kineztem egy emeletes eskuvoi tortareceptet. Szeretek mindent szepen kimerni, elovenni, mielott nekikezdek.
Kikevertem a vajat, bele a cukor, a tojas, a liszt, a sutopor. Oke, ez kesz: mehet a tortaformaba. Szepen sul, bar kicsit fustol a konyha. Nem baj, mindjart kesz.
Basszus. Nagyon lapos lett. Hogy vagom ezt 4 lapba???
Recept megnez: hogyaza, 750 gramm vaj kell, de ez a tesztaba ES a krembe. En mindent beletettem a tesztaba. Az egesz egy zsiros vacak, kukaba vele.
Elszant vagyok, ma torta lesz, ha a fene fenet eszik is. Induljon a masodik kor, mar jobban figyelek.
Hozzavalok pontos kimerese, ujabb keveres-kavaras, be a sutobe. Vegre kesz: ez is lapos lett. Kicsit magasabb, mint a masik, de ebbol meg mindig nem lesz 4 lap. Nem baj, ennek mar a masodik adagjat is megsutom (az emeleteshez kettot kell sutni, majd a lapokat meretre vagni). Az idegbaj kerulget, mert kozben az egesz csalad kikoltozott a konyhaba, a dragam a magyar szakacskonyvet bongeszi (nem beszelni magyar), a kolkok is itt lebzselnek.
Csinalom a kremet, de valami nem jo, a recept 2 csomag vanilias pudingport ir 100 ml tejjel. Hmm. Proba - cseresznye. A, teszek bele tobb tejet. A vernyomasom lassan tetofokara hag. A hangulat is a konyhaban.
A krem egy tok csomos valami. Elo a habverot, kisimitom, ha fene fenet eszik is. A krem amugy egesz jo, de nem vacalok vele, a sajat otleteim alapjan csinalom: belezuttyantom az osszes daralt porkolt mogyorot, amit eloszor husklopfoloval, majd a nagyanyamtol orokolt ezer eves rezmozsarral apritottam, de meg igy is vannak benne oklomnyi darabok. Az ize, hat az isteni. Ket-ket lap lett tortankent, most meg a krem nem eleg. Vegul harmat hasznalok fel, mert a potkrem menthetetlen, mar sem turelmem, sem idom nincs simitgatni, kivagom a francba (a masodik adag kremet), fogom a lapokat, megkenem az elsovel, a dekoracionak vett cuccok mehetnek a szekrenybe, tobb kart mar nem akarok mara.
Kozben kesz a rozs, amit dragal tett fel, sikerul vele jol megegetni az ujjamat, hogyazajobudos... Le kell fekudom aludni.
10 perc mulva frissen, kipihetnem ebredek. Mosnom kell, de az obliotot a foldre ontom a mosogep helyett.
Nem folyatom: ezen a napon mas erdemleges nem tortent.

Related Posts with Thumbnails