Jöjjön hát, aminek jönnie kell! Itt megtekinthető, hogy kiket is találtunk a házunkba fészkelve.
Tudom, hogy védett állat, ehhez mérten egyszerűen csak elhessintettük azt a kb. 30 fős kolóniát, akik a fiam szobájának ablakkeretében tanyáztak. Volt azonban közöttük, aki olyan mélyen aludt- nappal lévén- hogy nem akarta elhagyni a fészket, úgyhogy őt most kicsit magamnál tartom. Ma jönnek haza a fiúk, és szeretném megmutatni nekik, hogyan is néz ki közelről egy igazi denevér. Mert csodaszép ám! Eddig csak a tó fölött cikázva láttuk őket esténként. Ahogy olvasom, szúnyogirtásban verhetetlenek. 1000 szúnyog óránként! Ezt a teljesítményt szerintem semmilyen bio- gyilkos permetszer nem tudja űberelni.
Szomorú vagyok, hogy el kellett őket riasztani. Netes kutakodásomnak köszönhetően azonban felfedeztem, hogy hogyan lehet mesterséges denevérfészket készíteni, így hát most ez a cél. Az ablakok szélét leszigeteltük, a falra pedig készítünk denevér- odukat kárpótlás gyanánt. Hátha felfedezik, megszeretik, és beköltöznek.
Van azért néhány dolog, amit nem értek. Ha az én fogságba esett példányom rovarevő, akkor miért rágcsálta az almát, amit tőlem kapott??? És vajon ő gyerek, vagy felnőtt? És ha gyerek, akkor képes lesz- e majd szabadon jönni- menni, mikor elengedem?
A kérdéseimről pedig az jutott eszembe, hogy milyen rettentő sok kérdés van az életünkben, amikre soha nem keresünk válaszokat. Ezek a denevérek például évek óta itt élnek mellettünk. Ha nem telepedtek volna a házunkba, talán soha nem gondolkoztunk volna azon, hogy tulajdonképpen kik ők, hogyan élnek, mit esznek. Eddig azt sem tudtam, hogy védettek.
Egy csomó dolgot elfogadunk úgy, ahogy van, és nem firtatjuk az okát, értelmét a létezésüknek. Persze, van ezer más dolgunk, amivel törődni kell, úgyhogy jól is van ez így, mindössze olykor jó szembesülni azzal, mennyi érdekességet találhatunk egy karnyújtásnyira, ha kinyitjuk a szemünket, és megkeressük a kérdésekre a válaszokat. Mennyivel személyesebbé válik a saját kertünk- házunk, ha tudjuk, kik élnek még ott rajtunk kívül. Ha látjuk, kik ők valójában.
Ezért kell Batmannek maradni még ma estig. Látnia kell a fiúknak, milyen csodák férnek el egy hibás ablakrésben.
2 megjegyzés:
Háát aranyos, de ezt a videót vedd le, én kikészülök az ilyen üveges történetektől... Borzasztóan érzi magát ott! Nem elég a fiúknak egy fénykép? - vagy nincs egy kalitkátok?
Várom, hogy csörögj, vagy küldd el a számod és hívlak én.
Teljesen igazad van. Vérzik a szívem, és úgy voltam, hogy ha nem tud megnyugodni, inkább elengedem. Mentségemre szolgáljon hogy a felvétel azután készült, hogy itt a szobában repkedett egy keveset. Fel volt zaklatva. Azóta megnyugodott, és a nap nagy részét átalussza.
Nem veszem le, mert ha jól gondolom, a a blog egyszer majd a fiúk, illetve az unokáim kezébe (is) kerül, így mindaz, ami rólam- rólunk, a gondolataimról tudható, itt lesz összegyűjtve. Még akkor is, ha ezek a gondolatok olykor hibásak, csúnyák, tétovák. Szeretném, ha a fiúk megérinthetnék ezt a kis lényt. Kereslek! :-)
Megjegyzés küldése