Bobi nem szereti az óvodát. Unja, fárasztja, minden reggel nyafog, és beteget jelent.
- De jó Ákosnak, hogy már tud olvasni! De jó lenne iskolába menni!
Persze még jobb lenne neki, ha már szünet lenne, és egyáltalán nem kellene sehová sem menni.
- Fáj a hasam. Köhögök is.
És köhög.
- Látod?... Ööö... Kell mennem óvodába?
- Ne már, Bobi! Már csak három hét, és vége van. Ezt kibírod fél lábon is.
- Három hét???!!! Úristen, az rengeteg!
- Dehogyis. Az 15 nap az oviban... Lófing az egész.
- Jaj! A lófing az túl nagy.
3 megjegyzés:
Igen mi is elfáradtunk mindannyian és várjuk a szünetet, de hogy az meg milyen hosszú lesz! és milyen nehéz lesz megoldani, hogy mindig mindenki jól érezze magát!
Az én lányom már márciusban kijelentette, hogy ő már iskolás, ne sértegessem azzal, hogy óvodásnak mondom. A májusi évzáró műsor után úgy gondolta, hogy nem akar többet oviba menni, pedig már előtte is megbeszéltük, hogy nyáron még oda fog járni. De azóta is kitart amellett, hogy ő már egy iskolás, aki csupán a szerencsétlen körülmények miatt jár még mindig oviba. És milyen szerencse, hogy az oviban még van nyári ügyelet! Az iskolában úgy tudom már nincs - nem is tudom, mi lesz vele akkor egész nyáron?
Örök vergődés ez a szülőknek. Mi legyen az iskolás gyerekkel nyáron?
Megjegyzés küldése