- Képzeld, anya, láttam a tévében a Bridget Jones apját! Biztos ő volt, megismertem, de most nem az apja volt.- Persze, ő egy színész. Minden filmben egy másik embert formáz.
- Ő volt, biztosan. Megismertem a szakállát.
- Dehát nincs is szakálla Bridget apjának!!!
- Már kinőtt neki.
Picike beteg, ezért bent volt velem az irodában. Hazafelé támadt egy ötletem, miszerint bizonyos ajándékokat az ügyfeleknek saját kézzel készítsünk (készítsek) el. Telefonon megbeszélem Atibivel, hogy bevásárolok a száraz virág nagykereskedésben.
- Most megyünk még valahova?
- Igen, egy csecsebecse boltba.
- Hova?
- Csecsebecse boltba.
- Mibe?
- Csecsebecse boltba.
- Milyen bolt?
- Csecsebecse.
- Mi az a bicebece?
- Ahol mindenféle szép apróságot kapni.
- Mi az?
- Csecsebecse.
- Mehetek én is?
Gyanakodva nézett körül a rengeteg kellék között, aztán mikor rájött, miről van szó, otthonosan válogatta a millió szépséges holmit. Otthon imígyen újságolta az élményeit:
- Egy becsibici boltban voltunk.
Majd az apjának:
- Ezeket a cibicebe boltban vettük.
Végül az elkészült művekre mondta:
- Nagyon szép csöcsiboci lett.
1 megjegyzés:
Ez nagyon jellemző és nagyon aranyos :))
Leila a cseresznye és a pecsenye szót keveri következetesen:) Valamelyik nap olvasztottam ki nekik cseresznyét és boldogan eszegette ő is. Elmondta neki vagy ötvenszer, hogy ez cseresznye és nem pecsenye, mégis amikor köpködte a magokat, azt mondta, hogy ő is a tányérba köpi a pecsenye magot:D Aztán észbe kapott és javított...
Megjegyzés küldése