2009. máj. 26.

Vegyük csak komolyan!

Azt hiszem, Atibi mégsem elég kreatív főnök nekem. Azon kívül korlátozza a szabadságomat. Nem értékeli mindazt a csodát, amit egy- egy "pihent" délelőttön kidob az agyam.
Csak röhög idétlenül.
Fuj!
Most következnek a többnapos osztálykirándulások ugyanis, és ezeknek része az éjszakai túra. Azon agyaltunk, hogy milyen feladatokat kellene adni erre a kalandra.
- Hát meg kell keresni valamit!
De mit? De mit?
És akkor én kitaláltam.
Szerezzünk néhány guminőt, és azokat rejtsük el az erdőben! Iszonyatosan vihogtam persze. Láttam magam előtt, ahogy a 13- 14 éves fiatalok rohannak a sötétben, villognak a zseblámpák, aztán a bokor lombjából hirtelen kifigyel egy arc, és azt mondja: O.
Hogy az mekkora rémület, meglepetés, és vihogás lenne!
De a főnök nem hagyja!
Azt mondja, ez abszurd, és persze csak nevet.
- Jó, akkor mondj jobbat!
Nem mond.
Sebaj, most én kitaláltam az évszázad poénját (jó, mr. Darcy segített. Együtt találtuk ki). Nem kell guminő, lesz jobb!
A terv a következő: Régi ruhákat kitömünk, összevarrjuk őket, harisnyából fejet szerkesztünk a figurára, kesztyű lesz a keze, cipő a lába. Azután az osztályfőnök tablóképét kinagyítjuk, kivágjuk, és a harisnyafejre erősítjük. Az éjszaka közepén azt mondjuk a gyerekeknek, hogy eltűnt, elveszett, eltévedt a tanár úr, ők pedig keressék meg! Reményeim szerint ekkor ők elindulnak nagy izgalmak közepette, arra számítva, hogy majd valamelyik bokorból egyszer csak kifigyel A. bácsi, és azt mondja: O. De nem így lesz, nem ám! Hanem majd egy fa ágai közül fog vigyorogni jól fésülten, öltönyben, idétlen kesztyű kezekkel, vállszélességű harisnyafejjel.
Úristen, hogy az mekkora lesz! Mekkora döbbenet, ijedség, és jókedv!
Ma tálalom az ötletet, remélve, hogy ez kellően komoly, és normális megoldásnak tűnik majd.
Már előre hallom: Jó, csináld meg!... Ahogy a kirándulós blogot, az állatkerti totót, és a skanzenes játékot. Minden kellően komoly és normális megoldási tervemet.
Akkor én megcsinálom majd. És végig fogom röhögni az egész készülődést. Már ezért megéri kivitelezni a játékot. Ezért, hogy én napokig jól szórakozzam. Micsoda önző álláspont!
Nos, való igaz, elég gyermeteg a fantáziám. Basszus, egy három gyerekes anyának már lehetne annyi esze, hogy ne vihogjon egy ekkora idétlenségen napokon át!
De vihog. És jó is ez így neki.

Ps: Azt pedig külön nehezményezem, hogy úgy jellemez: ahová te lépsz, ott fű nem terem. Ez nem igaz! A kukorica, és a cukorborsó (is) kidugta a fejét a földből. Igaz, jónéhány napja nem léptem oda.
Lehet, hogy felmondok...

4 megjegyzés:

Banyuc írta...

Inkább mondjátok azt, hogy elbújt- mint, hogy elveszett a tantóbácsi/néni - úgy a keresés izgibb lesz és kevésbé félelmetes. A kislányok hajlamosak bepánikolni, egymást is bújtogatva, így viszont a feladatot még komolyabban lehet venni:))
Amúgy az ötlet jó, a guminő viszont gusztustalan, -Ó de nagyon :))

Banyuc írta...

ui- én is akarok ilyen vigyorogtatós melóóóóót! Intézzétek úgy, hogy két év múlva legyen szegedi fiókotok és akkor én ott szervezhetek és vigyoroghatok egész nap:)

Doris írta...

Nem, a guminő őrült vicces. Az a gusztustalan, amire használják... vagy nem is, szerintem az is vicces. Ha én pasi lennék, nem tudnám végigcsinálni a röhögéstől. .-)
Hogy két év múlva mi lesz, nem tudom. Még az is lehet, hogy lesz iroda Szegeden. Egyelőre úgy tűnik, a cég erősen felszálló ágon van. Ja, és lesz egy alapítványunk is, ez már bizonyos. Hurrá, és remek! A nagy álmom, hogy kicsi pénzből nagy élményeket adhassunk, megvalósulni látszik. Atibi nem tudja, de ez azért van, mert ÉN nagyon akarom, és hiszek benne. :-)

Banyuc írta...

Doris, te bevettél valamit?:)) ( Tisztára mint a Mary poppinsba a nevető nagybácsi ) Elképzeltem egy meztelen szőrös pasit guminővel és még mindig gusztustalannak látom! Amúgy utána mosógépbe teszik, vagy kitusolják és fellógatják a fregolira?

Nahhh, már kezd vicces lenni:)

Related Posts with Thumbnails