Mindennapos feszültség, várakozás, küszködés. És akkor váratlanul azt mondja Ákos:
- Én úgy érzem, anya, mintha mi nagyon gazdagok lennénk. Tudom, hogy nem, de mégis úgy érzem, mintha azok lennénk.
Én vadul kutatok a fejemben, hogy vajon milyen jelekből gondolja a fiam, hogy mi VALÓJÁBAN gazdagok vagyunk. Talán az az olcsó kis szandál, amit ma vettem neki (az ő húsvéti pénzéből)? Talán a kirándulás (amit a cég finanszírozott nagyrészt, mivel munkaútnak lett minősítve)? A tó, ami a kertünkben épül (fillérekből, saját erőből)? A biciklije, amit nagyon szeret (és mr. Darcy kéz alól, az eredeti érték töredékéért bírt megszerezni)?
Vagy mi? Mi a mi gazdagságunk?
- Boldog vagy, Ákos?
- Igen, nagyon.
Hát ez...
6 megjegyzés:
Na most már muszáj egyszer közöljem, hogy elképesztő gyerekeid vannak...:) Azt mindig is tudtam, hogy a gyerekek egy saját mesevilágban élnek, de ennyire...:))) Nagyon édesek.
Szia Doris!
My blog ezentúl itt: chansonponthu.
Át kell linkeljelek erre az újra.:-)
kire ütött(ek) ez(ek) a gyerek(ek)?
Mindenki attól boldog, hogy olyat birtokol(gazdag), ami számára érték.
Kinek a szerelme viszontszeretete,kinek a gyermeke öröme,kinek az ápolt beteg hálás pillantása,kinek a szeretet,kinek pedig az anyagi javak, egy autó,egy cég sikere, ingatlan,stb.és itt az anyagi javak csapdája.
Csányi Sándor, soros györgy,rockefeller boldog-e?Érzi-e magát olyan gazdagnak mint Ákos?
Nem biztos,én nem hiszem.
Mi attól vagyunk boldogok, ha a gyerekeink azok, így nincs más választásotok Doris, nektek is boldognak kell lennetek!
Márta: Köszönöm :-)
Impression: Átírtalak, és megyek is. Jó, hogy visszatértél.
Enigma: Nem tudom. Ennyi idősen én sokkal borúlátóbb voltam, mint ők- ha erre gondolsz. Nekem az optimizmust, és a hitet az idő hozta meg.
Hohohó: Persze, igazad van, csak épp a mi gondolkodásunk már beszűkül, a hétköznapokban a gazdagságot tárgyiasítjuk. Csak az ünnepeken, és a versekben írunk arról a fajta gazdagságról, ami a gyerekből ilyen tisztán buggyan ki. Sokat tanulok tőle(lük).
Banyuc: Nem, ezzel nem értek egyet ilyen kategorikusan. Én tudnék nagyon boldogtalan lenni a gyerekeim mellett is, az ő örömeik mellett is. A boldogság millió szeletből áll. Persze, a gyerek egy igen jelentős szelete ennek a tortának, de nem minden. Mindenesetre szívmelengető érzés, ha mellettem, ha ebben a családban- életben- házban- szegénységben- gazdagságban így érzi magát. Akkor azért nem csináljuk annyira rossz
Megjegyzés küldése