Tegnap nem volt internet az irodában, így csak egy worldben lett eltéve az a szomorú bejegyzés, ami álmokról, félelmekről, szorongásról szól (hogy miért a munkahelyemen blogolok, az is benne van). Majd azt is ide applikálom, ha bemegyek ma, és már készen lesz a rúter, meg a modem, meg minden t- homeos ziziség. Ki voltam borulva, és ideges voltam a gyerek miatt, aztán délután szülői értekezletre mentem, és akkor megvilágosodtam. Köszönet érte K. Gabriellának, aki drámatanár, és csak úgy beröppent az értekezletre, hogy én végre megérthessem, hogy miért is ide lettek az én gyerekeim irányítva. Miért nem vették fel őket az eredeti helyre, és miért igen ide. Mi az OK? Mindig van OK, csak nem mindig látjuk azonnal. Szóval jött ez a nő, és én azonnal megszerettem. Csillogó szemek, elhivatottság, lelkesedés, és mellette a DRÁMA! Régi olvasóim tudják, hogy ez nekem szívügyem, végzettségem, és többször kipróbált tanítási módszerem. Tettem én már csodát ezzel. Hoztam én már ki gyereket a némaságból, mikor még naponta használtam.
Nos, ezúttal művészeti iskola keretében lesz jelen itt, és várják oda az én körömrágós, gátolt, önmagába zárt fiamat.
Láttam ezt a nőt, ahogyan mozgott, beszélt, kifutott a teremből, utána vissza, mert valamit bent felejtett, majd rájött, hogy nem, és újra elrohant. Igen!- gondoltam- Éppen ilyen a jó drámatanár. A külső világ eltörpül amellett, ami a fejében van, és képes megállíthatatlanul beszélni arról, amit csinál. Ő majd tudja, mit kell tennie a fiammal.
Nem ez a lényeg (de, baromira lényeg). Az a lényeg (a lényegi lényeg), hogy mikor már elkeserednék, már feladnám, akkor mindig történik valami, ami elmozdít. Mikor már kezdtem azt gondolni, hogy ostobaságot csináltam, mikor idehoztam a gyereket, akkor küldenek nekem egy embert, akiben meglátom a segítséget. Óriási lehetőség ez, amit csak az ért igazán, aki látott már drámával fejlesztett gyerekeket. Ez a nő mindent megváltoztathat, ami eddig történt a fiammal.
Nem tudok egyebet mondani.
3 megjegyzés:
Akkor hajrá! - örülök, hogy ezt írtad!
így legyen...ámen :)
A drámapedagógia tényleg nagyon sokra képes. Nem tudom pontosan, mi a gond a fiaddal, de ahol drámáznak, ott biztosan jó helyen van.
Mindkét lányom 5-5 éven át járt/jár drámás osztályba, volt időm és lehetőségem megtapasztalni a módszer pozitív hatásait. Azóta nekem is szívügyem.
Megjegyzés küldése