- Ööö...ez meg ez vagyok.
- Kicsoda???
- Hát ez.
- Eeez??? Tudom, már beugrott, osztálytársak voltunk, emlékszem rád.
- Igen? Na jó. És azt tudod, hogy osztálytalálkozónk lesz? Te amúgy soha nem mész fel az iwiwre? Már ezer éve jelöltelek, de hiába.
- Bocs, ritkán megyek föl, de tök jó, hogy hívtál. Megyek persze, olvastam. Mi van veled, monnyad már!
- Semmi. Hát semmi. Mit mondjak 25 év után? Van itt egy csomó gyerek, van munkám is, jó eléggé... hát mi kell még?
- Ó, hát emlékszem rád! Egyszer régen találkoztunk. Egy olyan magas, karcsú nő vagy. Szép voltál akkor. Gondoltam is, veled aztán megfogták az isten lábát.
- Mi? Az több, mint tíz éve volt! Kapálás közben becsípődött a derekam, és úgy vittek be az ügyeletre! Sokkot kaptam attól, hogy a volt osztálytársam döfi belém a fájdalomcsillapítót a kinyúlt melegítőm korca fölött... Nnna. Én meg így emlékszem erre.
- Tényleg úgy volt?
- Úgy. Amúgy meg mindegy. Még a Pierre Cardin ingedre is emlékszem.
- De milyen cuki (!) vagy, hogy felhívtál! /???/
- Persze. Az vagyok. Jössz akkor biztosan?
- Jövök, jövök. Már úúúúgy ki vagyok rátok éhezve!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése