Bobinak sem felhőtlen az iskolakezdés. Ha már a tanító néni úgy kezdi: "Az eszével semmi gond", akkor én fordulnék ki az ajtón legszívesebben. Tudom, hogy azután jön a problémák áradata. Bobinak sincs az eszével semmi gond.
Hurrá! Tehát a gyerekem nem azért szétszórt, gondatlan, öntörvényű, mert szellemileg alulfejlett, hanem ez a zsenialitását tükrözi. A problémák olyan apróságokból állnak, mint hogy széthagyja a holmiját, minden folyamatot másképp ütemez, mint a többség, a hazulról kicsent kinder tojás műanyag labdacsát tömi a szájába OLVASÁS ÓRÁN(!!!), süketnek tetteti magát (vagy süket?), ha elunja az iskolát, és nem vigyáz a ceruzáira.
A radíroktól már a falra mászok. Minden nap újat kell betenni, de délutánra nincs soha sehol. Én reggelente hegyezek, pakolok, radírt teszek, este pedig félig üres tolltartóban összerágott írószerek figyelnek kifelé.
A radírt belekötöztem a tartóba.
-Bobi, ha ez eltűnik, letépem a fejedet. Ezt jól jegyezd meg!
Másnap jön haza, és újra csak a fent említett kép fogad. A zsineg üresen árválkodik a színesek között.
Ott öntötte el a sz... az agyamat.
- LETÉPTED??? Kiszaggattad a radírt?
Elő a fakanál, majd mókás kergetőzés, Bobi visít, és közben elordibálja, hogy a padtársa tépte ki, aki amúgy is használja a cuccait. Kérés nélkül elszedi, és nem adja vissza.
Áhá.
Ezek után egész estét betöltő álmodozás kezdődött arról, hogy hogyan fogom a padszomszédot eligazítani. Majd én adok neki, a kis szarházi radírtolvaj ezt most nem ússza meg!
Felfuvalkodva trappoltam be másnap, a gyerek már szerencsére ott volt:
- Van teneked ceruzád?
- Ööö igen.
- Mutasd!!!
Már nyitom ki a tolltartót, melyben van:
1 db tompa piros- kék postairon,
1 db toll (tilos használni),
1 db kitört hegyű grafit, és
10 db másik, mely még soha nem volt hegyezve, tehát SOHA nem volt hegyezve.
Radír? Az nincs.
- Mi ez? MI EZ???
- ...
- Bobi azt mondja, hogy elszeded a cuccait. Ez nekem nem tetszik (már nem fújtatok, és nem villogtatom a szemeim). Mondjad anyukádnak, hogy vegyen neked! Milyen ceruza ez?
- Ez az enyém.
- De ezzel nem tudsz írni!
- ...
- Na, várj csak! Majd én most adok neked egyet, ami jó.
- Nem kell! Van ceruzám.
- Nem baj. Nézd csak, milyen szép hegye van! Ezzel egész nap írhatsz. Neked adom. Holnap meg hozok hegyezőt, és rendbe rakjuk a tolltartódat.
Nnna. Most jól elrendeztem a fejét neki. Merje csak ezután piszkálni a gyerekem holmiját!
8 megjegyzés:
Én is ezt tettem volna, nem hibás a gyerek ha gondatlanok a szülei...
Szívmelengető volt olvasni ezeket a sorokat, ami alapján semmi okom panaszra Viókámmal kapcsolatban, aki még csak egy radírt szurkált szét a ceruzájával és csak egy ceruzát hegyezett el majdnem teljesen :))
Ezennel megkérlek, hogy minél több bejegyzés legen Bobi első osztályos iskolai kalandjairól, cserében majd megosztom veled, hogy nálunk pl. az a probléma, hogy a gyerek sorakozás közben egy másik nyakába csimpaszkodik, vagy vers mondáskor a padra tehénkedik vagy, hogy kíváncsiskodik miközben a fiúk pisilnek ... - mert bizony ezek is mind komoly problémák! Ja és persze a figyelme is csapongó!
Könyörtelen!!!
:)))
Ma utáltam az iskolát de nagyon és úúúgy megírnám, csak tartok tőle, hogy sokan olvassák, esetleg érintettek is...
Persze azért majd írni fogok róla csak egy kicsit ülepszik a dolog- remélem.
Banyuc: Akkor meg minek a blog, ha nem írhatsz úgy, ahogy szeretnél?
Haha... Mégis hogyan képzeled, hogy terhes a terhesség? :-)
Te érzed, te gondolod, nehogy már elnézést kérjél miatta!
Muszáj volt, mert nekik kettőjüknek összesen 4 koraszülött gyerekük van. Zsuzsi első kislánya emiatt súlyosan fogyatékos is, aztán az iker fiai jöttek szintén túl hamar, de ők jól vannak. Kriszta kisfia is több héttel hamarabb érkezett. Szóval őket jogosan "találta meg" az a kifejezés, amit voltaképp nem is én használtam ...
Hö-hö és én kerülöm a konfliktusokat ha nem vagyok otthon :)
Ez is egyfajta álszentség, de nálam ez még belefér ...
Jól megtaláltad az olvasóidat mindenesetre. :-)
Megjegyzés küldése