Ezt a gyönyörűséges képet kaptam az ovisoktól az állatkerti kirándulásunk után. A képre kattintva kicsit nagyobban is látszik, bár egy ilyen fotó nem mutat semmit a valósághoz képest. Végül az irodának adományoztam.Fájó szívvel.
Szükségesnek éreztem megörökíteni őket is.
A hajuk alatt cukorka van, és eddig úgy tűnik, a gyerekeknek nagyon bejött ez a... tökfej- projekt.
Íme, a madaraim! Ez az etető fejmagasságban, a háztól kb. 5 méterre lóg a szomorú eperfán, és ők így is itt vannak. Abcolute megbíznak bennünk, és cseppet sem törődnek a jelenlétünkkel.
Hát nem csodálatos??? (Ez egy ironikus felkiáltás akart lenni.)
Ez pedig itt a tavunk! Igen, mondhatom, hogy szinte már elkészült. Ahogy erre régebben utaltam, a kert romokban, fű sehol, mindent újra kell telepíteni. Viszont hamarosan abban a kráterben víz fog csillogni, liliomok, és vizifüvek lengedeznek, békák hupákolnak, aztán egyszer majd a fű is kinő, a cserjék megerősödnek, egyszóval augusztus táján már fáklyafényes meztelen fürdőzést szeretnék rendezni abban a lyukban. Egy úszó asztalon fog előttem a pezsgő ringatózni, és tojok majd a világra nagy ívben, úgy bizony.
Háromszoros hurrá mr. Darcynak, aki egyedül ásta ki az egészet!
Őrült, tiszta őrült...
1 megjegyzés:
A plakát nagyon szép, biztos meg is érdemelted! A tök fejek zseniálisak és így már legalább láthatom is őket. A madarakról fogalmam sincs, de irigyellek értük, nekünk nincsenek a macskák miatt. A kert, hát ez éppen egy ilyen fázis, de imádni fogod majd fáklyákkal és úszó mécsesekkel:))
Megjegyzés küldése