tag:blogger.com,1999:blog-990494007863497258.post4792385140625438033..comments2023-11-05T12:55:47.151+01:00Comments on Doris Naplója: A táskákrólAngelahttp://www.blogger.com/profile/09333199299594679758noreply@blogger.comBlogger4125tag:blogger.com,1999:blog-990494007863497258.post-12656810009510825182009-03-27T08:16:00.000+01:002009-03-27T08:16:00.000+01:00Mi az a ktv.? :-)Banyuc, én kb. 8 évig voltam otth...Mi az a ktv.? :-)<BR/>Banyuc, én kb. 8 évig voltam otthon, mert a gyerekeim kicsik voltak. Most is kicsik, viszont én meg megőrülnék, ha továbbra is így menne. Azt hiszem, attól is, ha valami olyan munkám lenne, ami nem elégít ki. Mit nyernének akkor ők? Ezt én már elfogadtam. Ilyen vagyok, és ettől ők épp annyit kapnak, amennyit veszítenek. Nem vagyok ott mindig, viszont ettől önállóbbak lesznek. Hiszem, hogy ha azt látják, hogy törekszem előre, merek kockáztatni, és próbálok teljes életet élni, az őket is formálja. Szeretném, ha majd bátrak lennének, meg mernék valósítani az álmaikat. Talán ezt is megtanulhatják tőlem.Angelahttps://www.blogger.com/profile/09333199299594679758noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-990494007863497258.post-22114392195909471612009-03-26T08:19:00.000+01:002009-03-26T08:19:00.000+01:00Hát én is valami ilyesmire "várok", tudja fene i...Hát én is valami ilyesmire "várok", tudja fene igazából nem lehet okom panaszra, mert legalább helyben vagyok, kéznél vagyok mindig és ez most fontos amikor még kicsik a gyerekeim. <BR/>Viszont most már APA is kéznél van, így már akár dobbanthatnék is, de gyáva kis ktv. vagyok várom, hogy szembejöjjön a lehetőség és remélem akkor majd megragadom.a mesélőhttps://www.blogger.com/profile/02596590233007917958noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-990494007863497258.post-46063221392701419682009-03-26T06:14:00.000+01:002009-03-26T06:14:00.000+01:00Banyuc: Nagyon nem mindegy, hogy kap- e az ember v...Banyuc: Nagyon nem mindegy, hogy kap- e az ember valamit a munkájától. A pénzen kívül természetesen. Az adja a lendületet. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy "szerencse". Volt, hogy kockáztattam, és a biztos állást feladtam. Aztán megbántam, de közben mélyen hittem benne, hogy megtalálom majd azt, amire szükségem van. Valami ilyesmit. Aztán ahogy a hirdetésüket megtaláltam. Hogy miért pont akkor néztem meg a munkaügyi portált, mikor hetekig előtte nem? És most is érdekesen alakulnak a dolgok. Mióta ez jobban megy, azóta a műkörmözés punnyad. Még csak választanom sem kell, hogy melyiket csináljam, mert az élet eldönti helyettem.Angelahttps://www.blogger.com/profile/09333199299594679758noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-990494007863497258.post-72831349499120791982009-03-25T12:08:00.000+01:002009-03-25T12:08:00.000+01:00Én simán tudok otthon is kapkodni, rohanni, ideges...Én simán tudok otthon is kapkodni, rohanni, idegeskedni, pörögni, csak unatkozni nem, pedig de jó lenne, legalább néha egy kicsit. <BR/>Szívesen maradnék otthon. Viszont téged szórakoztat és feltölt a munkád és ez tök jó lehet! Szerencsés vagy:)a mesélőhttps://www.blogger.com/profile/02596590233007917958noreply@blogger.com